A "McLaren" sz� ma minden Forma-1 rajong� f�l�ben ismer�sen cseng. Sokan azt is tudj�k, hogy a csapatot az �j-z�landi Bruce McLaren alap�totta. De ki is volt val�j�ban ez a kedves, mindig biceg� fiatalember?

Bruce Leslie McLaren m�r eg�szen fiatalon megismerkedett az aut�kkal �s a versenyz�ssel, ami nem volt v�letlen, hiszen �desapja, a szabadidej�t aut�versenyz�ssel t�lt� Les McLaren saj�t szervizt tartott fent Aucklanden. Bruce itt l�tta meg a napvil�got a csal�d m�sodik gyermekek�nt 1937. augusztus 30-�n. A fiatal McLaren gyakran elk�s�rte apj�t a versenyeire, m�gis jobban �rdekelte a r�gbi, amit nem is csin�lt rosszul, hiszen megv�lasztott�k az iskolai csapat kapit�ny�v�. Sajnos 9 �ves kor�ban egy alattomos betegs�g t�madta meg a cs�p�j�t, mely egy combcsonts�r�l�s miatt alakult ki. A betegs�get val�sz�n�leg egy nagyobb es�s okozhatta, de Bruce sosem j�tt r�, melyik lehetett ez. Ennek k�vetkezt�ben egy h�napot k�rh�zban, majd 3 �vet gyermekotthonban kellett t�ltenie. M�g az is felmer�lt, hogy sohasem fog t�bb� j�rni. Hossz� h�napokig ki sem kelhetett az �gyb�l, l�b�t gipszbe rakt�k. Csak k�s�bb engedt�k meg neki, hogy tol�sz�kbe �lj�n, melyet arra haszn�lt fel, hogy meger�s�tse karizmait. Az orvosok ma m�r tudj�k, hogy ezt a betegs�get nem kell gy�gy�tani, mert az id� m�l�s�val mag�t�l rendbe j�n. A betegs�g, de lehet, hogy a kezel�s k�vetkezt�ben McLaren bal l�ba kb. 4 centim�terrel r�videbb lett, mint a jobb. Innent�l fogva egyik l�b�n magas�tott sark� cip�ben j�rt. Bruce 1951-ben visszat�rt az iskol�ba �s kit�n� eredm�nnyel be is fejezte azt. Ebben az id�szakban r�besz�lte �desapj�t, adja neki egyik versenyj�rm�v�t, melyet Les nem nagyon kedvelt. A fiatal McLarennek csaknem egy �vet kellett v�rnia, m�g kipr�b�lhatta az aut�t, de n�h�ny nappal tizen�t�dik sz�let�snapja ut�n m�r a kez�ben volt a jogos�tv�ny. Nem sokkal k�s�bb elindult �lete els� aut�verseny�n. Les McLaren ez alatt �ppen a k�rh�zi �gyat nyomta, �s mikor Bruce megl�togatta �t, boldogan �js�golta el, hogy megnyerte a kateg�ri�t. A fiatal McLaren ekkor m�r m�szaki szakk�z�piskol�ba j�rt, ismereteit pedig kit�n�en hasznos�totta a versenyaut�k felk�sz�t�s�n�l. Miut�n Leslie fel�p�lt, a k�t McLaren egy�tt kezdett el versenyezni eg�szen addig, m�g egy alkalommal a fi� egyetlen k�r alatt h�t(!) m�sodpercet vert apj�ra. Les bel�tta, hogy Bruce sokkal fiatalabb �s lehets�gesebb, �gy visszavonult, hogy fia karrierj�t t�mogassa. Bruce olyan j� eredm�nyeket �rt el, hogy az akkor m�r Eur�p�ban is ismert ausztr�l versenyz�, Jack Brabham felaj�nlotta neki, hogy hoz sz�m�ra Angli�b�l egy Forma-2-es Coopert. Ezzel az aut�val tov�bb gyarap�totta gy�zelmeit, �gy elnyerte az �j-z�landi aut�sport sz�vets�g �ltal ki�rt "Driver to Europe" �szt�nd�jat, mely egy�ves eur�pai versenyz�shez elegend� p�nzt jelentett. A fiatal versenyz� �gy 1958 elej�n Eur�p�ba rep�lt. Jack Brabham m�r v�rta a rept�ren �s r�gt�n el is vitte bemutatni a Cooper c�g f�n�k�nek, John Coopernek. "Hol az aut�m?" - k�rdezte Bruce. Meglepet�s�re kider�lt, hogy ha egy aut�t szeretne, azt saj�t mag�nak kell fel�p�teni a rendelkez�sre �ll� alkatr�szekb�l. Bruce n�mi seg�ts�ggel nekil�tott �s hamarosan elk�sz�lt a Forma-2-es Cooper, mellyel benevezett a N�rburgringen sorra ker�l� N�met Nagyd�jra. Ez ugyan egy Forma-1-es verseny volt, de a rendez�k Forma-2-es aut�k indul�s�t is lehet�v� tett�k. Persze csak a Forma-1-esek m�g�tt sorakozhattak fel a rajtr�csra. Ez nem akad�lyozhatta meg McLarent, hogy nagyszer� rajttal �t�dikk�nt forduljon az els� kanyarba. Term�szetesen k�s�bb t�bben megel�zt�k, �m ugyanennyien ki is estek el�le, �gy a versenyt a szenz�ci�s �t�dik helyen z�rta, term�szetesen az F2-es kateg�ria f�l�nyes gy�zelm�vel egy�tt. Az �v v�g�n m�sodik lett a brit Forma-2-es bajnoks�gban. 1959-ben a Cooper �gy d�nt�tt, hogy kiz�r�lag a Forma-1-re koncentr�l �s McLaren Jack Brabham �s Masten Gregory mellett helyet kapott a csapatban. Igaz, Monac�ban m�g az F2-es Cooperrel indult, �m a Brit Nagyd�jon v�gre megkapta az "igazi" Forma-1-est. Azonnal a harmadik helyen v�gzett, miut�n csod�latos k�zdelembe legy�zte a kor egyik legjobb versenyz�j�t, Stirling Mosst. Az �v v�g�n n�mileg szerencs�s k�r�lm�nyek k�z�tt megnyerte az USA Nagyd�jat, mellyel minden id�k legfiatalabb Grand Prix gy�ztes�v� v�lt. Ezzel "bebetonozta" mag�t a Cooper csapatba, s�t, egy�tt dolgozott a Cooper csapat tervez�j�vel, Owen Maddockkal �s Jack Brabhammel az �j aut�n. Ez a versenyg�p olyan csod�latosra sikeredett, hogy Bruce els�k�nt robogott �t a c�lvonalon az �v els� verseny�n, Argent�n�ban, s�t, Hollandi�ban is � diadalmaskodott. A vil�gbajnoki c�met csapatt�rsa, Jack Brabham h�d�totta el (imm�r m�sodik alkalommal), Bruce a m�sodik helyen v�gzett. Az 1960-as �v volt a 2 �s f�l literes motorral felszerelt aut�k utols� �ve. A k�vetkez� szezont�l m�sf�l literes er�forr�sok haszn�lata volt enged�lyezett. Erre a Cooper nem �llt k�szen, �gy ez az �v meglehet�sen gyeng�re sikeredett. R�ad�sul a csapat egyik mozgat�rug�ja, Jack Brabham elhagyta a Coopert, hogy saj�t csapatot alap�tson. John Cooper �gy v�lte, hogy mag�val vitte a csapat �sszes titk�t, �gy megtiltotta McLarennek, hogy belen�zzen a tervekbe �s megval�s�tsa saj�t elk�pzel�seit. Bruce a sikertelen szezon ut�n hazautazott �s feles�g�l vette menyasszony�t, Patty Broadot. A fiatal p�rt a h�res aut�sport szak�r�, Eion Young mutatta be egym�snak 1958-ban. Az els� tal�lkoz�s ut�n Bruce enged�lyt k�rt Pattyt�l, hogy hazak�s�rhesse, de a l�ny egy partira volt hivatalos. Bruce �s Eoin eg�sz est�j�ket azzal t�lt�tt�k, hogy megtal�lj�k a partit �s Pattyt, de pr�b�lkoz�suk sikertelennek bizonyult. V�g�l Eoin kinyomozta Patty telefonsz�m�t. K�t �v m�lva Bruce �s Patty eljegyezt�k egym�st. Az esk�v� ut�n nem sokkal megsz�letett l�nyuk, Amanda. Az 1962-es �v valamivel jobban alakult. Bruce harmadik lett a vil�gbajnoks�gban, mik�zben a Monac�i Nagyd�jat is megnyerte. Sokkal rosszabb esem�nyeket tartogatott a k�vetkez� �v. Patty elt�rte a karj�t v�zis�z�s k�zben, John Cooper egy k�z�ti balesetben s�r�lt meg s�lyosan, Bruce pedig felborult a N�rburgringen. Az �sszes�t�sben csak a hatodik hely jutott az �j-z�landi pil�t�nak. Mivel a tov�bbiakban sem hagyt�k, hogy komoly belesz�l�sa legyen a tervez�sbe, Bruce a Cooper elhagy�s�n gondolkodott. Az 1964/65-�s szezon sz�net�ben hazautazott �j-Z�landra, hogy r�szt vegyen a Tasman bajnoks�gban, ahova mag�val vitt k�t �t�p�tett Coopert. A saj�t tervei szerint m�dos�tott aut� olyan j�l siker�lt, hogy megnyerte a bajnoks�got. Ezek ut�n nem lehetett k�rd�ses, hogy McLaren jobban teszi, ha saj�t l�b�ra �ll, �gy megalap�totta a Bruce McLaren Motor Racing Limitedet. El�sz�r megv�s�rolta a "Zerex Special" nev� sportaut�t, melyet saj�t �zl�se szerint alak�tott �t, majd meg�p�tette �lete els� sportaut�j�t a McLaren M1A-t. A k�vetkez� �v v�g�n szak�tott a Cooper csapattal. Ekkor m�r k�szen �llt a Robin Herd �ltal tervezett Forma-1-es protot�pus, az M2A. Ez az aut� csup�n a Firestone gumik tesztel�s�re szolg�lt, k�s�bb k�sz�lt el az "igazi" versenyaut�, az M2B. K�zben McLaren �gy d�nt�tt, �p�t egy �j sportaut�t az akkor indul� CanAm sorozatra is, amely Kanada �s az Egyes�lt �llamok k�z�s bajnoks�ga volt. Ezzel annyi munk�t v�llalt mag�ra, hogy a csapat irod�j�nak ajtaj�n felirat hirdette: "NE KOPOGJ! NINCS ANNYI ID�NK!" A csapat Forma-1-es bemutatkoz�s�ra az 1966-os Monac�i Nagyd�jon ker�lt sor. Sajnos nem siker�lt megfelel� er�forr�st szerezni az aut�hoz. Az Indianapolisi 500-as versenyre k�sz�lt Ford motorb�l �talak�tott hajt�m� nemcsak gyenge, hanem megb�zhatatlan is volt, nem b�rta v�gig a versenyt. Bruce-nak ekkor m�r nagyon j� kapcsolata volt a Forddal, mivel vezet� szerepet v�llalt a Ford GT40-es fejleszt�s�ben �s tesztel�s�ben. A gy�r k�r�s�re Chris Amonnal p�rban elindultak a Le Mans-i 24 �r�s versenyen, melyet nem kis meglepet�sre meg is nyertek. Ez volt az �v f�nypontja, mivel a Ford motort felv�lt� olasz Serenissima er�forr�s nem v�ltotta be a rem�nyeket, �m a Brit Nagyd�jon �gy is siker�lt k�t k�r h�tr�nnyal a hatodik helyre befutni Bruce-nak, mellyel megszerezte a csapat els� pontj�t. A motork�rd�s 1967-ben sem volt megoldott, ez�rt McLaren h�rom verseny erej�ig Dan Gurney csapat�ban versenyzett egy Eagle Weslake vol�nj�n�l. Csak szeptemberre k�sz�lt el a V12-es BRM motorral felszerelt McLaren M5A, mellyel Bruce egy darabig a m�sodik helyen is haladt az es�s Kanadai Nagyd�jon. Az aut� v�g�l elektromos probl�m�k k�vetkezt�ben lelassult. Sajnos az �v h�tral�v� r�sz�ben sem alakultak jobban a dolgok, nem�gy, mint a CanAm-ben. Az �j sportaut�, az M6A szenz�ci�sra sikeredett �s a 6 futamos bajnoks�g v�g�n Bruce-t bajnokk� koron�zt�k. Csapatt�rsa, Denny Hulme pedig m�sodik lett. Hulme ebben az �vben m�g Jack Brabham ist�ll�j�ban nyerte meg a Forma-1-es vil�gbajnoks�got, �m a CanAm-ben el�rt sikerek hat�s�ra v�gleg �tigazolt a McLaren csapathoz, akik ebben az �vben nemcsak a vil�gbajnokot, hanem az el�z� �vben csod�latosan bemutatkozott Ford-Cosworth motort is megszerezt�k. Ezt �p�tett�k a vadonat�j M7A-ba. Az �j j�rm� olyan nagyszer� versenyaut�nak bizonyult, hogy Bruce megnyerte vele a bajnoks�gba nem tartoz� Race of Championst Brands Hatchben, majd nem sokkal k�s�bb a Belga Nagyd�jon intette le els�k�nt a kock�s z�szl�. Igaz, ebben az ut�bbi gy�zelemben komoly szerepet j�tszott, hogy az addig vezet� Jackie Stewart az utols� k�rben be�llt tankolni. Bruce ezt nem l�thatta, �gy amikor �thaladt a c�lvonalon, m�g fogalma sem volt, hogy nyert. Mikor vissza�rt a szerel�ihez, nem �rtette, mi�rt integetnek annyira... A ny�r nem alakult kedvez�en a McLaren csapat sz�m�ra, �m �sszel Hulme egym�s ut�n megnyerte az Olasz �s a Kanadai Nagyd�jat (az ut�bbi versenyen kett�s McLaren siker sz�letett), �gy Graham Hill-lel holtversenyben a vil�gbajnoki sorrend �l�re ugrott. Sajnos az utols� k�t versenyen m�szaki gondok l�ptek fel, �gy be kellett �rnie a vil�gbajnoks�g harmadik hely�vel. A csapat b�s�gesen k�rp�tolta mag�t a CanAm-ben, ahol 6-b�l 5 futamot megnyertek �s a Hulme-McLaren du� megszerezte az els� k�t helyet az �ves �sszes�t�sben. Csak a Forma-1-ben nem javultak az eredm�nyek. A csapat kirukkolt az el�z� �vi aut� �j v�ltozat�val az M7C-vel, ez azonban nem volt sokkal jobb, mint az el�dje, �gy a g�rda csup�n n�h�ny dobog�s helyet tudott �sszeszedni. Monz�ban egy fantasztikusan izgalmas befut� ut�n Bruce mind�ssze 0,19 m�sodperc h�tr�nnyal futott be a gy�ztes Stewart m�g�tt, de ezzel csak a negyedik helyet szerezte meg, mivel a m�sodik helyezett Jochen Rindt h�tr�nya 8 sz�zad(!), a harmadik helyen befut� Jean Pierre Beltoise lemarad�sa pedig 0,17 m�sodperc volt. Az utols�, mexik�i futamra �j gumit kapott a McLaren csapat, mellyel Denis Hulme magabiztos gy�zelmet aratott. Ez az �v a k�s�rletez�ssel telt el. A csapat �v k�zben meg�p�tette n�gyker�khajt�s� aut�j�t, az M9A-t, ez azonban nem v�ltotta be a hozz� f�z�tt rem�nyeket, �gy csup�n egyetlen versenyen indult. A CanAm-ben azonban nem lehetett meg�ll�tani a McLareneket. A csapat mind a 11 versenyt megnyerte, Bruce pedig bes�p�rte m�sodik bajnoki c�m�t. A nagy �s er�s sportaut�val val� versenyz�s annyira tetszett neki, hogy a Forma-1-t�l val� visszavonul�st fontolgatta, hogy a csapat vezet�s�re �s a CanAm-re koncentr�ljon. R�ad�sul a csapat az �sz folyam�n meg�p�tette az Indianapolisra sz�nt aut�j�t, mellyel a h�res verseny megnyer�s�t t�zt�k ki c�lul. Bruce v�g�l m�gsem vonult vissza a Forma-1-t�l �s elindult az 1970-es szezon Forma-1-es versenyein is. Az �v v�g�t azonban m�r nem �lte meg. Az angliai Goodwoodba indult tesztelni a 630 l�er�s �j McLaren CanAm aut�t. 1970. j�nius 2-�n, 10 �ra 45 perckor az aut� kigurult a dep�b�l, hogy n�h�ny k�r m�lva teljes sebess�gre kapcsoljon. A tesztet majdnem el kellett halasztani, mivel az aut� �j m�anyag bor�t�sa nem k�sz�lt el, csakhogy �ppen k�zn�l volt Denny Hulme r�gebbi versenyg�pe, melyr�l a szerel�k �trakt�k a bor�t�st. Bruce t�bbsz�r be�llt a dep�ba, hogy a szerel�k ellen�rizhess�k a gumi- �s olajnyom�st, a v�zh�m�rs�kletet �s kisebb m�dos�t�sokat v�gezzenek. Bruce-r�l ekkor m�r k�ztudott volt, hogy kiv�l� tesztpil�ta, remek m�szaki �rz�k�vel nemcsak felismerte a probl�m�kat, hanem szinte egyb�l r� is j�tt azok megold�s�ra, r�ad�sul vezet�s k�zben sohasem hib�zott. Tizenk�t �ra tizenkilenc perckor a narancss�rga aut� ism�t kifutott a p�ly�ra. Bruce McLaren ezt a k�rt soha nem fejezte be. Egy gyors egyenes v�g�n, mintegy 270 kilom�ter/�r�s sebess�gn�l a m�anyag bor�t�s felemelkedett, Bruce elvesztette az uralmat az aut� felett �s egy f�ldkupacnak csap�dott. A versenyz� azonnal �let�t vesztette. A csapat d�bbenten �llt az esem�nyek l�tt�n �s csak hossz� id� ut�n tudt�k feldolgozni a m�g mindig csup�n 32 �ves versenyz� �s csapatvezet� hal�l�t. A neh�z id�kben Teddy Mayer �llt a csapat �l�re, akinek vezet�s�vel a McLaren 1974-ben Emerson Fittipaldi, 1976-ban pedig James Hunt r�v�n elh�d�totta a vil�gbajnoki c�met. 1980-ban Ron Dennis jelent�s tulajdonosi r�szt szerzett a csapatban, de a g�rda nev�t m�gsem v�ltoztatta meg, csup�n hozz�tette az "International" sz�t, jelezve ezzel a McLaren nemzetk�zi jelleg�t. Dennis vezet�s�vel Bruce McLaren egykori csapata az egyik legh�resebb �s legeredm�nyesebb ist�ll�v� v�lt, mely ma m�r 137 futamgy�zelem, 11 egy�ni �s 8 konstrukt�r vil�gbajnoki c�m birtokosa. Felhaszn�lt irodalom: Young, Eoin: Bruce McLaren (The Man And His Racing Team) Nye, Doug: McLaren (The Grand Prix, CanAm And Indy Cars) Laban, Brian: Winners (A Who‘s who of Motor Racing Champions) Georgano, GN: The Encyclopedia of Motor Sport Small, Steve: Grand Prix Who‘s Who